Az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének előtörténetéhez tartozik, hogy jogelődei teremtették és őrizték meg a pszichológia egyetemi művelésének folytonosságát.

A pszichológia egyetemi története néhány évvel több mint száz éve kezdődött az Orvostudományi Karon. Itt jött létre két pszichológiai laboratórium: Ranschburg Pál Psychofiziológiai Laboratóriuma, majd Révész Géza pszichológiai laboratóriuma, aki kísérleti lélektant is tanított ugyanitt. Majd rövid időre (a Tanácsköztársaság alatt) pszichológiai katedrát kapott Ferenczi Sándor és tanított Székely Lajos a pszichoanalízis két jeles képviselője. Politikai okokból mindketten távozni  kényszerültek (külföldre): Révész Géza Amszterdamban, míg Székely Stockholmban folytatták (sikerrel) tudományos pályájukat.

A két világháború közötti időszak kiemelkedő egyénisége Kornis Gyula volt, aki már a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára és több jelentős munkája mellett megemlítendő, hogy ő írta az első pszichológiai tankönyvet középiskolásoknak. Része volt az 30-as évek derekán megszülető Egyetemi Lélektani Intézetnek, ahol Harkai Schiller Pál végezte az érdemi kísérletező munkát az akkor még gyakornok Lénárd Ferenccel együtt.

A háború után – a tudományág rövid felvirágzása idején – kapcsolódott be Kardos Lajos az egyetemi oktatásba. Neki köszönhető, annak ellenére, hogy a “fordulat évétől” (1949) az 50-es években szinte betiltott a pszichológia (megszünt a pszichológia szak,  a pszichológia tanszék is beolvadt a pedagógia tanszékbe)  a 60-as évek elején mint tudományterület feléledhetett és elkezdődhetett újra az egyetemi oktatás.  A Kardos-tanszéken a kutatói munkában feltűnik Barkóczi Ilona, akit miután bevontak az oktatásba is, új fordulatot hozott a pszichológusképzésben. Kardos professzor nyugdíjba vonulását követően (egymás mellé rendelt) két tanszék létesült: egy általános lélektani az ún. Barkóczy-Putnoky-tanszék és a fejlődéspszichológiai tanszék Salamon Jenő vezetésével.

Az 1970-es években az Általános Pszichológia Tanszéken oktató Kulcsár Zsuzsannának köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyiség kísérleti-általános lélektani megközelítése és a humanisztikus pszichológia. A 70-es évek végétől pedig a Fejlődéslélektani Tanszékre kerül Hunyady György, s neki köszönhetően elindulhatott a társadalomlélektan oktatása. Majd az évtized végén az ELTE rekonstrukció jegyében a Pesti Barnabás utcából a pszichológia tanszékeket az Izabella utcába költöztetik át, melyet egy szervezeti átalakulás is követ, melynek során létrejött egy személyiséglélektani, illetve egy társadalomlélektani tanszéki szakcsoport is, majd ezek az évek folyamán tanszékké alakultak.

1983-ban megalakult a Pszichológiai Intézet Illyés Sándor professzor vezetésével, s ezzel egy új szervezeti struktúra jött létre: új tanszékek alakultak, vezetőváltások történtek.  A megalakult öt szervezeti egység: az Általános Pszichológiai Tanszék (új vezetője: Pléh Csaba) mellett (bizonyos funkcionális átfedésben) megalakult a Kísérleti Pszichológiai Tanszék (a tanszékvezetője: Illyés Sándor),  a Társadalom- és Neveléspszichológiai Tanszék (vezetője: Hunyady György), a Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék (Kulcsár Zsuzsanna), továbbá Ritoók Pálné vezetésével a Pályaszocializációs- és Munkapszichológiai Szakcsoport. Erre az időszakra jellemző az új szakmai műhelyek kialakulása is, melyek közül kiemelendő példák: a Bányai Éva vezette hipnózis labor, Hunyady György köré gyűlt sztereotípia és előítélet kutatók teamje, Kalmár Magda kognitív fejlődéskutató műhelye, Kulcsár Zsuzsanna egészségpszichológiai munkacsapata, Porkolábné Balogh Katalin iskolapszichológiai munkacsoportja, Pléh Csaba kognitív ‘köre’ és Ritoók Magda által bevezetett felsőoktatási pszichológiai tanácsadás szolgálat megalakulása.

A 90-es évek elején a felsőoktatási reform keretén belül megtörtént a bölcsészkaron is a tanulmányi reform kidolgozása, melynek bevezetése nagy munkával 1990-92 között Hunyady György dékánsága alatt valósult meg.

Az ELTE-n, ill. a Bölcsészkaron belüli szervezeti, gazdasági, infrastrukturális változások hatására a rövid időszakra tanszékcsoportként működő pszichológia szakterület tanszékei ismét intézetté (1998) alakulnak. Az intézet szervezeti egységeiben változás nem történt, kivéve a Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék megújulása, melynek szakmai szellemisége Kulcsár Zsuzsanna professzor asszonynak és munkatársainak köszönhetően – az egészségpszichológia szemléletében új szakterületet meghonosítva – Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékké változott.

A következő nagy szervezeti átalakulást az ezredforduló utáni időszak hozta. A kormány által kezdeményezett felsőoktatási integráció keretén belül jelentős szervezetfejlesztési lépésként az ELTE kari struktúrája átalakult és 2003. szeptember 1-vel megkezdte működését a Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Jelzi a szakterület megbecsültségét és súlyát, hogy az új kar nevében is megjelenik a tudományterület megnevezése. Az intézet szervezeti egységeiben is módosulás történt, új szervezeti egységek jöttek létre, egyrészt a szakmai munka során kikristályosodó műhelyekből önálló szervezeti egységek alakultak, másrészt a megszűnt Tanárképző Főiskolai Kar pszichológiát tanító oktatóinak a befogadása következményeként.  Ebben az időszakban a Pszichológia Intézetet Hunyady György, 2006 és 2010 között Oláh Attila vezeti. 2011 és 2021 között Demetrovics Zsolt vezette az intézetet, őt követte Kökönyei Gyöngyi. 2022 februárjától pedig Kende Anna az intézetigazgató.

2011 őszén az Intézet jelentősen átalakult. A korábbi intézeti központok Tanszékké alakultnak, illetve több tanszéki szakcsoport kialakulására is sor került, ami jól tükrözi az Intézeti munka többirányú specializációját. Emellett, a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszékből kivált a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék, a korábbi Gazdaság- és Döntéspszichológiai Intézeti Központ átalakult (Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék), továbbá a fejlődéspszichológiai területe is megújult, bővült a klinikai nézőponttal (Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék).

További jelentős változás, hogy 2020-ban Dúll Andrea vezetésével a Szervezet- és Környzetpszichológia Tanszékből, a kar nyolcadik intézeteként létre jött az Ember–Környezet Tranzakció Intézet (EKTI). Emellett döntés született arról, is hogy új néven, Szervezet- és Vezetéspszichológia Tanszékként működik tovább a Szervezet- és Környzetpszichológia Tanszék és két korábbi tanszék az Iskolapszichológai tanszék és a Pszichológiai Tanácsadás tanszék egyesülésével létrejött a Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszék is a PPK-n.