Kutatás

Kutatás

Folyó kutatásaink

Koronczai Beatrix kutatásai

Közösségimédia-használat, közösségimédia-függőség és testkép kapcsolatában folyó kutatások középiskolás és fiatal felnőtt korosztály körében.

Balázs Judit kutatásai

Nem-szuicidális önsértés pszichopatológiával és internethasználattal való összefüggéseinek vizsgálata

A vizsgálat célja klinikai serdülőpopulációban, akár a különböző DSM kategóriákon belüli, akár a pszichopatológiai sajátságokat dimenzionális szemléletben nézve a nem-szuicidális önsértés gyakoriságának, jellemzőinek vizsgálata. 

Externalizációs zavarok dimenzionális megközelítése: agresszivitás, szuicidalitás és szociális aspektusok

OTKA által támogatott 108336 azonosító számú vizsgálat

A vizsgálat célja a finomított diagnosztikus megközelítések, a destruktív viselkedés, az érzelemfelismerés és az érzelemszabályozás közötti kapcsolat megállapítása externalizációs problémákkal jellemezhető serdülőknél. Tizenkettő és tizennyolc év közötti, klinikai és kontroll csoportba tartozó serdülőknél vizsgáltuk a fenti kérdéseket. Mind kategorikus, mind dimenzionális pszichológiai változókkal mértük az externalizációs tüneteket, az öngyilkos magatartást és az életminőséget az érzelemfelismerés és az érzelemszabályozással kapcsolatban.

 Diszkinézia és életminőség vizsgálat ADHD diagnózisú gyermekeknél

A vizsgálat előzménye a Vadaskert kórházban zajlott korábbi kutatásunk, ahol ADHD diagnózisú, methylphenidatot szedő gyermekeket és egészséges kontroll csoportot hasonlítottunk össze. A kutatás fókusza az esetlegesen jelentkező diszkinézia tünetek, és az életminőség vizsgálata volt. Jelenleg a vizsgálat utánkövetése zajlik.

Az intenzív fizikai aktivitás hatása ADHD-val diagnosztizált gyermekek körében

Intenzív fizikai aktivitás – mint lehetséges Kiegészítő terápia – hatását vizsgáljuk a végrehajtó funkciókat mérő feladatok teljesítményszintje kapcsán frissen diagnosztizált ADHD-s gyermekeknél.

Miklósi Mónika kutatásai

A szülők pszichológiai jólléte kiemelten fontos tényező a gyermekek mentális jólléte, életminősége, a gyermekkori problémák kimenetele szempontjából. Vizsgálatainkban a szülői stressz kognitív háttértényezőivel foglalkozunk, arra keresünk választ, milyen intervenciókkal támogathatjuk a szülőket abban, hogy a legjobb módon tudjanak gondoskodni gyermekükről, különösen a nehéz élethelyzetekben. Vizsgálatainkba olyan szülőket vonunk be, akiknek gyermeke valamilyen nehéz élethelyzettel, hosszantartó betegséggel küzd (pl.: tervezett műtét; baleset, akut kórházi felvétel; krónikus betegségek, mint pl. cisztás fibrózis, vérzékenység; mentális zavarok, mint pl. ADHD, szorongásos zavarok). A szülői stresszel, negatív érzelmi reakciókkal összefüggésbe hozható, pszichológiai intervenciókkal módosítható kognitív tényezőket vizsgálunk, mint pl.: kognitív érzelem-szabályozó mechanizmusok; metakognitív faktorok; korai maladaptív sémák; észlelt szülői hatékonyság; figyelmi beállítódás („mindfulness”).

Technológia-alapú viselkedésterápiás szülőtréning program fejlesztése a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar és a komorbid diszruptív zavarok megelőzésére és kezelésére OTKA PD 134849

Kalmár Magda kutatásai

A fejlődés egyidejű és longitudinális összefüggés mintázatai a perinatális rizikó és a környezeti feltételek függvényében, különös tekintettel a koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációira.

Szabó Laura kutatásai

Két témában folytatunk kérdőíves kutatásokat:

1. A halogatás pszichológiai háttere

Kutatjuk:

  • a halogatás racionális és irracionális elemeit
  • a halogatás fajtáit
  • azokat a tényezőket, amelyek segíthetnek a tanulmányi halogatás mérséklésében

2. A kibontakozó felnőttkor jellemzői

Kutatjuk:

  • a kibontakozó felnőttkor hazai jellemzőit
  • azt, milyen attitűdökkel rendelkeznek az életszakasszal kapcsolatban az érintettek, a szülők és családtagok, a média
  • az életszakasz kiaknázható lehetőségeit az egyéni foglalkozási profil és a tartós, boldog párkapcsolat kialakítására
  • az életszakaszban felmerülő buktatókat