Kutatás

Kutatás

Folyó kutatásaink

Egyed Katalin kutatásai

Fő érdeklődési területem a társas megismerés/viselkedés és fejlődése. Kutatásaim általános kérdése, hogy miként értelmezi a társas elmével rendelkező ember a világot. Kísérleti munkáinkban ezt a kérdést jellemzően csecsemő és kisgyermekkorban teszteljük.

Kutatásaimat a társas elme természetének megértése vezérli. Kérdéseim alapvetően arra irányulnak, hogyan értelmezi a társas elme a világot, „kis korában”. Jelenleg két olyan projekt van, ami olyan kutatási kérdéseket és lehetőséget szakdolgozók számára, amit az aktuális helyzet nem korlátoz, mivel már rendelkezésre állnak adatok. A projekt résztvevője még Szalai Gerda mint társkutató.    

1. téma: „AMIKOR A MI KUTYÁNK KÖLYKE HARAP” – Másokkal méltánytalan viselkedés hatása a saját csoport favorizálására gyermekkorban

Ebben a kutatásban arra vagyunk kíváncsiak, hogyan értelmezik a gyerekek az olyan helyzeteket, amelyek sokszor a felnőttek számára is kihívást, erkölcsi dilemmát jelentenek: Vajon mit diktál a gyerekek szíve és morálja, amikor valaki önző módon viselkedik, és nem hajlandó a másikkal megosztozni a rendelkezésre álló javakon, ha ez a valaki történetesen a saját csoportjába tartozik?

Fejlődéslélektani kísérleti munkáról van szó, amelyben a vizsgálható kérdéseket a design már korlátozza és diktálja. Az adatgyűjtés több fázisa lezajlott (minimális csoportközi paradigmában, természetes kategorizációs helyzetben, különböző kontroll feltételekben, főként első osztályosokkal, de óvodásokkal is). Már több sikeres szakdolgozat is született a témában. De másodkódolási munkával és új adatelemzésekkel van még mód egy újabb szakdolgozat írására.      

2. téma: „EGYÜTT” – szülő-gyermek interakciók vizsgálata kora gyermekkorban

Ez a kutatásunk a szülő-gyermek kapcsolatra és a közös aktvitásokra és interakciókra koncentrál. Legközelebbi célunk az interaktív olvasás vizsgálatára kidolgozni egy kódrendszert, amely alkalmas a szülői stratégiák mérésére. De a kutatás hosszú távú céljai miatt és kérdéseink természeténél fogva – a közös olvasás mint a szülő-gyermek kapcsolat minőségének lehetséges vizsgálati helyzete – többféle módszerrel és területen dolgoztunk az adatfelvétel során: szülővel közös olvasás és szabad játék, a szülő-gyerek kapcsolat minőségét vizsgáló kérdőív, szülői mentalizáció vizsgálata, a gyermek játékaira, tevékenységére vonatkozó exploratív kérdések. Így noha az adatgyűjtésnek még csak az első fázisában tartunk, amelyben jellemzően 2,5-3 évesek és szüleik vettek részt, jó lehetőség kínálkozik több szakdolgozó számára, hogy az általunk nyújtott keretek között saját kérdéseket fogalmazzon meg és teszteljen.     

Szalai Gerda kutatásai

„KÉPTELENSÉG” – a vizuális reprezentációk megértésének fejlődése kora gyermekkorban

Képtelenség, hogy egy három éven aluli kisgyermek számára egy kép vagy egy élethű makett és referense között fennálló szimbolikus viszony nem átlátható, nem magától értetődő. Kutatások mégis igazolják, hogy 3 éves kor alatt a gyerekeknek nehézséget okoz, hogy egy kép vagy egy élethű makett alapján megtaláljanak egy elrejtett tárgyat. A témában már lezajlott kísérleteink azt bizonyítják, hogy ha egy rövid kísérleti beavatkozás során a gyerekek társas segítséget kapnak – megtapasztalhatják, hogy a képeket (vagy más vizuális reprezentációkat) alkotó emberi elme hívja életre – teljesítményük javul.

A kísérletsorozat lezáró fázisába, egy jól bejáratott kísérleti paradigmával folyó munkába várjuk a szakdolgozó hallgatók jelentkezését. 3 év +/- 2 hét életkorú korcsoportunk feltöltésével, illetve másodkódolói munka vállalásával is be lehet kapcsolódni.

A kutatásban való részvételt korlátozzák az aktuális körülmények, ezért jelenleg az adatgyűjtés szünetel. Így egy szakdolgozat megírására volna lehetőség a már rendelkezésre álló adatokból. A kutatásban Egyed Katalin vesz még részt társkutatóként.

Vida Péter kutatásai

2009 óta foglalkozom klinikai gyermekpszichológiai kutatásokkal. A kezdetektől együtt dolgozom dr. Halász Józseffel a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancián, kutatási témáink közé tartozik az érzelmi és szociális élet, az agresszió és a döntéshozatal vizsgálata, illetve ezek kapcsolata a dimenzionális és klasszikus diagnosztikai kategóriákkal.  Kutatócsoportunk ezt a kutatási irányt viszi tovább a jelenleg zajló, dr. Balázs Judittal közös OTKA kutatásban is. Alkalmazott eszközeink között megtalálhatók viselkedésre vonatkozó kérdőívek, komputeres tesztek (érzelem-felismerés és expresszió, döntéshozatal) és fiziológiai mérőeszközök (HRV) is.

Koronczai Beatrix kutatásai

Közösségimédia-használat, közösségimédia-függőség és testkép kapcsolatában folyó kutatások középiskolás és fiatal felnőtt korosztály körében.

Balázs Judit kutatásai

Nem-szuicidális önsértés pszichopatológiával és internethasználattal való összefüggéseinek vizsgálata

A vizsgálat célja klinikai serdülőpopulációban, akár a különböző DSM kategóriákon belüli, akár a pszichopatológiai sajátságokat dimenzionális szemléletben nézve a nem-szuicidális önsértés gyakoriságának, jellemzőinek vizsgálata. 

Externalizációs zavarok dimenzionális megközelítése: agresszivitás, szuicidalitás és szociális aspektusok

OTKA által támogatott 108336 azonosító számú vizsgálat

A vizsgálat célja a finomított diagnosztikus megközelítések, a destruktív viselkedés, az érzelemfelismerés és az érzelemszabályozás közötti kapcsolat megállapítása externalizációs problémákkal jellemezhető serdülőknél. Tizenkettő és tizennyolc év közötti, klinikai és kontroll csoportba tartozó serdülőknél vizsgáltuk a fenti kérdéseket. Mind kategorikus, mind dimenzionális pszichológiai változókkal mértük az externalizációs tüneteket, az öngyilkos magatartást és az életminőséget az érzelemfelismerés és az érzelemszabályozással kapcsolatban.

 Diszkinézia és életminőség vizsgálat ADHD diagnózisú gyermekeknél

A vizsgálat előzménye a Vadaskert kórházban zajlott korábbi kutatásunk, ahol ADHD diagnózisú, methylphenidatot szedő gyermekeket és egészséges kontroll csoportot hasonlítottunk össze. A kutatás fókusza az esetlegesen jelentkező diszkinézia tünetek, és az életminőség vizsgálata volt. Jelenleg a vizsgálat utánkövetése zajlik.

Az intenzív fizikai aktivitás hatása ADHD-val diagnosztizált gyermekek körében

Intenzív fizikai aktivitás – mint lehetséges Kiegészítő terápia – hatását vizsgáljuk a végrehajtó funkciókat mérő feladatok teljesítményszintje kapcsán frissen diagnosztizált ADHD-s gyermekeknél.

M. Ribiczey Nóra kutatásai

Jelenlegi kutatásom témája az óvodáskori agresszió és társas kapcsolatok. Ennek vizsgálatára óvodapedagógusok kérdőíves kikérdezése mellett gyermekek megítélését is használjuk, középső csoportos és nagycsoportos kisgyermekeket kérünk arra, hogy csoporttársaikat ítéljék meg abból a szempontból, ki milyen szerepet tölt be egy-egy óvodai agresszív epizód során. Mindehhez fényképes technikát alkalmazunk. Vizsgáljuk az óvodai agresszió, és az ebben betöltött szerepek háttértényezőit, valamint módszertani kérdésekre is kíváncsiak vagyunk, például, hogy mennyire egyezik az óvodapedagógusi és a kortárs megítélés az agresszió és az áldozati szerep tekintetében.

Miklósi Mónika kutatásai

A szülők pszichológiai jólléte kiemelten fontos tényező a gyermekek mentális jólléte, életminősége, a gyermekkori problémák kimenetele szempontjából. Vizsgálatainkban a szülői stressz kognitív háttértényezőivel foglalkozunk, arra keresünk választ, milyen intervenciókkal támogathatjuk a szülőket abban, hogy a legjobb módon tudjanak gondoskodni gyermekükről, különösen a nehéz élethelyzetekben. Vizsgálatainkba olyan szülőket vonunk be, akiknek gyermeke valamilyen nehéz élethelyzettel, hosszantartó betegséggel küzd (pl.: tervezett műtét; baleset, akut kórházi felvétel; krónikus betegségek, mint pl. cisztás fibrózis, vérzékenység; mentális zavarok, mint pl. ADHD, szorongásos zavarok). A szülői stresszel, negatív érzelmi reakciókkal összefüggésbe hozható, pszichológiai intervenciókkal módosítható kognitív tényezőket vizsgálunk, mint pl.: kognitív érzelem-szabályozó mechanizmusok; metakognitív faktorok; korai maladaptív sémák; észlelt szülői hatékonyság; figyelmi beállítódás („mindfulness”).

Technológia-alapú viselkedésterápiás szülőtréning program fejlesztése a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar és a komorbid diszruptív zavarok megelőzésére és kezelésére OTKA PD 134849

Kalmár Magda kutatásai

A fejlődés egyidejű és longitudinális összefüggés mintázatai a perinatális rizikó és a környezeti feltételek függvényében, különös tekintettel a koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációira.

Futó Judit Olga kutatásai

Jelen kutatásunk fő célja, hogy világosabb képet kapjunk az akut testmozgás végrehajtó funkciókra gyakorolt hatásáról ADHD- s gyerekeknél. Használható-e a testmozgás kiegészítő terápiaként ADHD esetén?

Szabó Laura kutatásai

Két témában folytatunk kérdőíves kutatásokat:

1. A halogatás pszichológiai háttere

Kutatjuk:

  • a halogatás racionális és irracionális elemeit
  • a halogatás fajtáit
  • azokat a tényezőket, amelyek segíthetnek a tanulmányi halogatás mérséklésében

2. A kibontakozó felnőttkor jellemzői

Kutatjuk:

  • a kibontakozó felnőttkor hazai jellemzőit
  • azt, milyen attitűdökkel rendelkeznek az életszakasszal kapcsolatban az érintettek, a szülők és családtagok, a média
  • az életszakasz kiaknázható lehetőségeit az egyéni foglalkozási profil és a tartós, boldog párkapcsolat kialakítására
  • az életszakaszban felmerülő buktatókat

Kárpáti Judit kutatásai

Jelenlegi kutatásainkban az emlékezeti és a végrehajtó funkciók fejlődését, illetve e funkciók egymással való kapcsolatát vizsgáljuk tipikus és atipikus fejlődésű gyermekeknél.