A Szociálpszichológiai Tanszék Kutatásai

AKTUÁLIS KUTATÁSI PÁLYÁZATAINK

K138429 sz. A csoportközi szolidaritás pszichológiai háttere című NKFI-1 pályázat

The aim of this project is to search for universal psychological mechanisms that either promote or create obstacles for intergroup solidarity. Our project will focus on three stages of intergroup solidarity: firstly, we analyse the impact of societal level factors that either increase or decrease solidarity between groups, and also pay attention to the impact of individual level psychological factors that can either lead to increased solidarity or more conflict. Secondly, we look at various psychological experiences that can influence intergroup attitude and behaviour (i.e., areas of psychological interventions). Finally, we look at the complex ways in which people express solidarity or the lack thereof in various forms of intergroup behaviour. Specifically, we distinguish between intergroup helping with or without an aim for genuine social change in intergroup relations; we analyse ally action (i.e., participation in political action on behalf of disadvantaged groups); and contrast these with intergroup hostility (e.g., discrimination, intentions to harm disadvantaged groups). Alongside the aim of conducting basic research, we take the case of Hungary in order to reflect on current societal challenges to intergroup solidarity between different groups in Hungarian society. Furthermore, we propose to conduct research cross-nationally to show the applicability of our findings more broadly and understand cultural level factors of intergroup solidarity. Therefore, we propose to supplement previous research in the area of intergroup relations by identifying the antecedents of intergroup solidarity and engagement in social change action and show how they can be influenced in particular intergroup contexts and among specific groups of individuals.

ENGAGE

We are proud to announce that in January a new DG Justice project started. ENGAGE –“Using contact interventions to promote engagement and mobilisation for social change” – addresses the discrimination of Roma people in Europe building on the assumption that anti-Gypsyism and a hostile normative political context create obstacles to Roma inclusion and the social engagement of Roma and non-Roma people alike. The aim of this project is to 1) addressing the problem of antigypyismn and indifference among members of non-Roma majority; 2) increasing Roma activism and engagement; 3) mobilising the non-Roma population as allies for social change. The teams led by Kende Anna will explore how interventions reducing anti-Gypsyism can be set up to increase Roma engagement and mobilise non-Roma allyship. Cooperation between ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék, Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány, Universidad de Améría, Ústav vyskumu sociálnej komunikácie SAV.

More information: here

„Doktori Projektek” konzorciális kutatás-támogatási pályázat 2022

The aim of the proposal is to examine collective action in relation with prejudice against minority groups, obedience and the role of allies. The dissertation of all students participating in the proposal explores the possibilities of reducing prejudice and increasing social change oriented collective action, using correlational and experimental methods. The research includes several online questionnaires and experimental studies. All studies will be pre-registered. The data will be available on the OSF website in compliance with ethical guidelines. Although the research proposal comprises of studies conducted in different social contexts with slightly different research questions, they all contribute to a better understanding of intergroup relations, and specifically the role of advantaged group members in collectively working toward social change.

LEZÁRULT PÁLYÁZATAINK

NKFI-6 Kutatási Pályázat

Tanszékünk több tagja is résztvevője a K-119433 NKFI-6 Kutatási Pályázatnak. A Kende Anna vezetésével megvalósult pályázat címe "A társas identitás hatása a csoportközi előítéletekre és a kollektív cselekvésre." A pályázatban tanszékünk oktatói közül részt vesz Hadarics Márton, Krekó Péter és Szabó Zsolt Péter, tanszékünk doktori hallgatói közül pedig Lantos Nóra Anna, Faragó Laura, Nyúl Boglárka és Szekeres Hanna. A pályázat érdekessége, hogy egy konzorcium keretében valósul meg a Pécsi Tudományegyetem BTK Szociálpszichológia Tanszékével, így mind a kutatások elméleti háttere, mind a behozott módszerek sokszínűek, kezdve a kísérleti technikáktól a narratív pszichológiai elemzésig. A kutatás fő célja, hogy feltárja az identitás, az észlelt fenyegetés és a csoportközi attitűdök közötti kapcsolatot, és azok csoportközi viselkedésre gyakorolt hatását. Az identitás vizsgálatában fontos hangsúlyt helyezünk a történelmi örökségre, arra ahogy a jelen csoportközi viszonyaira hatást gyakorolnak a múltbéli konfliktusok. Ebből a szempontból az előítéleteket kifejezetten funkcionálisnak tekintjük, amelyet a történelmi reprezentációk alakítanak. A kutatásunk vizsgálja, hogy a csoportidentitás különböző értelmezései -például az érzelmi kötődés, illetve a csoport felsőbbrendűségét hirdető glorifikáció- hogyan befolyásolják a csoportközi attitűdöket. Az előítéletesség szempontjából főleg a romák felé irányuló attitűdöket vizsgáljuk, de több a pályázathoz kapcsolódó vizsgálatban mérjük a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdöket is.

A pályázat nyilvános adatai elérhetők itt.

A romák elleni diszkrimináció csökkentésének bizonyítékokon alapuló módszerei Európa változó politikai környezetében

A romákkal kapcsolatos diszkrimináció csökkentését szolgálja az az összességében 430 ezer eurós pályázat, amelyet Kende Anna, a Szociálpszichológia Tanszék vezetője irányításával nyert el egy öt résztvevős, nemzetközi egyetemi konzorcium az Európai Bizottság döntése nyomán. Az “Identifying evidence-based methods to effectively combat discrimination of the Roma in the changing political climate of Europe” című projekt civilek és véleményformálók bevonásával ad lehetőséget olyan kutatásra, amelyek segíthetnek a romákkal kapcsolatos diszkrimináció elleni fellépésben, azáltal, hogy feltérképezik azok pszichológiai mozgatórugóit.
A konzorciumot a PPK koordinálja; tagja még az University of Limerick (Írország), a Iasi Egyetem (Románia), a Párizs-Nanterres-i Egyetem (Franciaország), valamint a Szlovák Tudományos Akadémia.

NKP-pályázat

Tanszékünk, az ELTE másik három karával együttműködésben elnyerte a a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt kiírt Nemzeti Kiválósági program egy pályázatát. Ennek keretében célunk az online biztonságérzet összetevőinek megismerése, illetve erre alapozva egy intervenciós program kialakítása. A három éves kutatássorozat vezetője Ujhelyi Adrienn, résztvevői Fejes-Vékássy Lili (doktorandusz), Ferenczy-Nyúl Boglárka (doktorandusz), Hadarics Márton (adjunktus) Kapornaky Mihály (MA hallgató), Kende Anna (docens) és Szabó Zsolt (adjunktus).

ÚNKP 2018

Kende Anna: A szexuális zaklatás kérdése a csoportközi konfliktusok szükségletalapú modelljének értelmezési keretében

A szexuális zaklatás mindig olyan személyközi helyzetben fordul elő, ahol az egyik fél személyesen vagy egy csoport tagjaként hatalmi fölénnyel rendelkezik a másik felett. A szexuális zaklatás jelensége tehát nem véletlenül kapcsolódik aszimmetrikus módon a férfiak és nők csoportjához. A szexuális zaklatás elleni küzdelem tehát csak akkor lehet sikeres, ha a kérdést a nők és férfiak társadalmi viszonyaiba ágyazva, csoportközi konfliktusként értelmezi.

A csoportközi megbékélés szükségletalapú modelljéből (Shnabel & Nadler, 2008) kiindulva az elkövetői csoport tagjainál a morális megítélés, az áldozati csoport tagjai számára a hatalomhoz való hozzáférés hiánya jelenti a legfőbb fenyegetést. A helyreállításra e két csoport tagjai akkor motiváltak, ha biztosítva látják e szükségleteik kielégítését.

Ebből az értelmezési keretből kiindulva egy kérdőíves kutatást folytattunk le a #MeToo kampányhoz kapcsolódóan (N = 10293). A kérdőíves vizsgálat eredményei a nők esetén teljes egészében, a férfiak esetén csak részben erősítették meg a szükségletalapú modell alapján megfogalmazott hipotéziseket. A kampány tehát elsősorban a nők mint áldozati csoport szükségleteire reflektált, de csak korlátozottan tudta a férfiak morális szükségleteit kielégíteni feltehetően éppen azért, mert a férfiak egy része a szexuális zaklatást nem csoport-, hanem személyközi kérdésként értelmezi. A #MeToo kampánnyal kapcsolatos kutatásunk rámutatott arra, hogy milyen további lépések szükségesek ahhoz, hogy a szexuális zaklatásokat visszaszorító kampány a férfiak és a nők körében egyaránt sikeres legyen.

Lantos Nóra Anna: A privilégiummal és hátránnyal kapcsolatos tudatosság és a kollektív cselekvés kapcsolata

A privilégium olyan előjogokat és előnyöket jelent a társadalomban, amelyek láthatatlanok a birtokosaik számára. Éppen ezért a privilégium tudatosítása, vagy éppen más csoportok hátrányainak a megvilágítása fontos lépés ahhoz, hogy a többségi tagok támogatóak legyenek a kisebbségekkel szemben, és hogy szövetséges kollektív cselekvésben vegyenek részt. Több kísérletben a privilégium manipuláció sikeres volt az előítélet-csökkentésben, illetve mobilizációban. Azonban magyar kontextusban a résztvevők éppen ellenkezőleg, reaktanciával reagáltak a privilégiumukra, és inkább reagáltak támogatóan akkor, ha a külső csoport hátránya került megvilágításba. Kutatásomban az eltérő eredményeket a nyugati és magyar kontextusbeli különbségek vizsgálatával értelmezem.

Az antiszemitizmus és romaellenesség különböző megnyilvánulásaival kapcsolatos hatékony küzdelem a csoportközi kapcsolatos hatékony pszichológiai intervencióin keresztül

(Combatting Diverse Expressions of Antisemitism and Antigypyism by Effective Psychological Interventions in Intergroup Relations) - (32.5.1C080032.0) című projekt az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének és a Social Development Institute Kutató és Elemző Intézet együttműködésében valósul meg. A pályázatot az “Erinnerung, Verantwoortung und Zukunft – Emlékezet, felelősség és jövő” nevű berlini intézet támogatja, a “Facing Antisemitism and Antigypsyism – Szembenézés az antiszemitizmussal és romaellenességgel” című pályázat keretében. A kutatás során összegyűjtjük és újraelemezzük az antiszemitizmus és romaellenesség témakörében készült publikált és nem publikált kutatási eredményeket és intervenciókat. A projekt 4 szakaszból áll: kutatások metaanalízise, intervenciós hatásvizsgálatok elemzése, online kérdőíves vizsgálat és fókuszcsoport beszélgetések civil szervezetek képviselőivel. A projekt résztvevői: Kende Anna, Kovács Mónika, Szabó Péter Zsolt, Hadarics Márton, Lantos Nóra Anna, Nyúl Boglárka, Faragó Laura, Hunyadi Bulcsú, László Róbert, Krekó Péter, Juhász Attila.

További információk a pályázatról itt.

Az EVZ pályázatból készült jelentés itt olvasható angolul és magyarul

„Doktori Projektek” konzorciális kutatás-támogatási pályázat 2021

Doktori hallgatóink (Bata Erzsébet, Gurka Éva, Linzenbold Ildikó) elnyerték a 2021-es konzorciális kutatási támogatást. Kutatásuk „Az egyenlőtlenség pszichológiai vonatkozásai – proszociálitás, identitás és szubjektív jóllét” címet viseli, a projekt megvalósulásáért pedig Hadarics Márton és Pántya József, a Szociálpszichológia Tanszék oktatói felelősek. A vizsgálat célja a szubjektíven megélt státusz, valamint a státuszkülönbségekkel kapcsolatos attitűdök proszocialitásra, szubjektív jóllétre, valamint oktatási preferenciákra gyakorolt hatásainak reprezentatív mintán történő feltérképezése.