Új Bolyai-ösztöndíjasok a Pszichológiai Intézetben
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítményt ösztönzi és ismeri el fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére segít felkészülni.
Idén a felhívásra 834 érvényes pályázat érkezett be, a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján a Kuratórium 155 hazai – köztük 14 ELTE-s – kutató támogatását szavazta meg június 8-i ülésén. Az oklevelek átadására ünnepi keretek között 2023 szeptemberében kerül sor az MTA Székház Dísztermében.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2023-ban két kutató kezdheti meg munkáját:
Forgács Bálint az ösztöndíj segítségével a csecsemőkori nyelvelsajátítás társas vonatkozásait kívánja vizsgálni. Arra keresi a választ, hogy mikortól és milyen szerepet játszik a nyelvelsajátításban az a képességünk, amelynek köszönhetően el tudjuk képzelni, hogy társainknak a sajátunktól független gondolatai lehetnek. Lehet, hogy azért megy olyan gyorsan a szótanulás már babakorban, mert ki tudjuk találni, hogy mit akarhatott kifejezni a másik, hogy mi a beszélő szándéka? A kutatás hozzájárulhat annak a fejlődéspszichológiai rejtélynek a megoldásához, miszerint a gyerekek meghökkentően gyorsan és váratlanul kevés nyelvi példa („adat”) segítségével sajátítják el anyanyelvüket.
Reinhardt Melinda 2018 óta kutatja a fiatalok körében egyre gyakrabban előforduló nem öngyilkossági szándékkal végzett szándékos önsértés jelenségét, az elnyert Bolyai-ösztöndíj keretében a hátterében álló biológiai, pszichológiai és szociális faktorok részletesebb feltárását tervezi kvantitatív és kvalitatív módszerekkel. Kutatótársaival a kétéves időszak során klinikai kamaszközegben vizsgálják majd az önsértés és a neurokognitív funkciók viszonyrendszerét, felnőtt pszichiátriai mintán pedig az önsértés és a személyiségzavarok mögött meghúzódó személyiségjegyek kapcsolatára fókuszálnak. Nemzetközi együttműködés formájában az önsértés, az alapvető pszichológiai szükségletek és a rizikóviselkedések összefüggéseit kulturális összehasonlító keretben kutatják, végül hangsúlyt helyeznek a nem szuicid szándékkal történő önsértés kortárskörnyezeti megítélésének felmérésére is. Eredményeik hozzájárulhatnak a klinikai diagnosztika, a prevenció és a terápia, valamint az iskolai intervenció hatékonyabbá tételéhez a területen.