A szociálpszichológia szigorlat menete

 A szigorlat két részből áll: írásbeli beugró tesztből és szóbeli vizsgából. A hallgatók az írásbeli beugrót a szigorlat Canvas-felületén írhatják meg a szigorlati napjuk reggelén az Izabella utca erre kijelölt számítógéptermében (402 vagy 422). Tíz feleletválasztós tesztkérdésre tíz percet kapnak. Hat helyes válasz kell ahhoz, hogy továbbjussanak a szóbeli vizsgára. Akinek kevesebb, mint 6 pontja van, az elégtelen (1) osztályzatot kap a szigorlatra, és utóvizsgázhat később. Aki legalább 6 pontot elér, azt beosztjuk az adott nap valamelyik szóbeli vizsgabizottságához.

Ahogy bemennek a bizottsághoz, véletlenszerűen kapnak egy tételt az „A”-tételek listájáról (vagy húznak papíron, vagy a bizottság sorsol számítógéppel, ez a bizottság döntése). Ezután 20-30 percük lesz rá (amíg az előző két szigorlatozó levizsgázik), hogy összeszedjék a gondolataikat és vázlatot írjanak (fő szempontok, legfontosabb fogalmak). A vizsgán nem kell az egész tételt bemutatniuk. Ehelyett a bizottságtól kérdéseket kapnak a tétellel kapcsolatban, vagyis a vázlat csak arra kell, hogy átgondolják a tételt. Külön „B”-tételt nem kapnak, viszont a bizottság kérdezni fog a véletlenszerűen kapott „A”-tételhez kapcsolódó „B”-tételekről (pl. „Milyen B-tételt kapcsolna ehhez az A-tételhez, hogyan, és miért?”). A szóbeli vizsga menete

•  Bizottság: két oktatóból áll. A hallgatók a beugró tesztek eredményeinek kiértékelése után értesülnek arról, hogy melyik bizottságnál szóbelizhetnek.
• Az első három szóbeliző bemegy a bizottsághoz és megkapja a tételét, majd 20-30 percet a felkészülésre. Az utánuk következő vizsgázók egyesével jöhetnek be, ahogy egy-egy korábbi szigorlatozó végez és távozik.
• A kérdések típusai: a vizsga során a bizottság az alábbi fajta kérdéseket fogja feltenni (nem feltétlenül az összes fajtát, és egy fajtából akár többet is). A kérdéseket nem kapják meg előre, a bizottság ott helyben teszi fel őket.
  • Alapozó kérdés: a tétellel kapcsolatos alapvető lexikális tudás (pl. fontos fogalmak, alapelvek, stb.)
  • Összefüggésekre vonatkozó kérdés: alapvető összefüggések megvitatása a tételhez kapcsolódó fogalmak és jelenségek közt. A hallgatóval szembeni elvárás az, hogy összetett módon, gyakorlati példákkal mutassa be a tudását, pl. fogalmak összehasonlításával, elméletek és kutatások kritikájával, stb.)
  • Módszertani kérdés: Egy, a tételhez kapcsolódó kísérlet vagy más típusú kutatás és módszereinek bemutatása.
  • Alkalmazott kérdés: valódi életből vett példa, lehetséges alkalmazás, személyes tapasztalat vagy kultúrából vett példa és rövid értelmezése a tétel fogalmi kereteiben.
  • „B”-tételekhez kapcsolódó kérdés: A véletlenszerűen kapott „A”-tétel átfedése különböző „B”-tételekkel, pl. egy konkrét kísérlet és egy szociálpszichológiai nézőpont vagy iskola összekapcsolása, vagy egy, az „A”- tétellel összefüggő „B”-tétel megnevezése és az összefüggés bemutatása. (De ha pl. ez már megtörténik az összefüggésekre vonatkozó kérdéseknél, akkor lehet, hogy a bizottság ezt már nem kérdezi még egyszer külön.
• Értékelés: a szóbeli felelet után a hallgatót a bizottság megkéri, hogy fáradjon ki a teremből egy-két percre, amíg megbeszélik a jegyét. Utána visszahívják, közlik vele az eredményt, és ezzel a szigorlatnak vége, a vizsgázó távozhat, és bejöhet a következő