Projektek

A Kvalitatív Pszichológia Kutatócsoport 2015-ben alakult válaszként az egyre  növekvő kvalitatív módszertan iránti érdeklődésre. Célja a kvalitatív kutatásmódszertan megismertetése, az eszközök fejlesztése, a kvalitatív szemlélet dinamikus alkalmazása. Jelenlegi kutatásainkban offline és online kvalitatív módszereket használunk a pszichológiai jelenségek megértéséhez, pl. traumatizáció, várandósság, pszichoaktív szerhasználat. Nemzetközi és hazai nyelvészeti, szociológiai, információs-technológiai együttműködéseink révén kutatócsoportunk interdiszciplináris tudományi keretbe helyezve értelmezi a kvalitatív pszichológiai jelenségeket. A kutatócsoport vezetője Prof. Dr. Rácz József. A kutatócsoport e-mail címe: kvalikutatocsoport@ppk.elte.hu

1. Kvalitatív kutatások a tanácsadásban

Az Életvezetési Tanácsadóval közösen a tanácsadás folyamatának kvalitatív elemzése, a tanácsadás tapasztalatának és mentális forgatókönyveinek, reprezentációinak vizsgálata a kliens és a tanácsadó oldaláról. Tanácsadási, illetve team szupervíziós átiratok kvalitatív pszichológiai elemzése a kimenet szempontjából fontos változók mentén (pl. felelősség, ágencia, problémamegoldás, narratív nézőpontváltás, élettörténeti újra-írás, co-writing).

2. Interpretatív fenomenológiai analízis a pszichológiában

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) alkalmazása klinikai betegcsoportoknál: a hanghallás élményének és változásának, az énnel kialakuló kapcsolatának vizsgálata. Az IPA használata szexmunkásoknál: a szexmunka tapasztalata és az énnel kialakuló/megszakadó kapcsolata és ennek a mentális egészségre gyakorolt hatása.

Szintetikus kannabinoidokat (SZK) használók IPA elemzése: a szerhasználat élménye és a szerhasználói én (identitás) változása.

3. Kvalitatív kutatások az önsegítés és a felépülés körében

Önsegítő csoportok, valamint a felépülés vizsgálata offline és online közegben. Előbbinél az addiktológiához kapcsolódó önsegítő csoportok és a felépülés kapcsolatának elemzése. A több civil és egészségügyi szervezet által létrehozott Felépülési Műhely munkájában való részvétel; a felépülési szakmai fejlődés monitorozása, vizsgálata.

Az online vizsgálat a bura.hu online önsegítő oldalhoz és annak közösségéhez kapcsolódik. Páros önsegítő (peer-to-peer) helyzetek interjús vizsgálata: az eredményesség lehetséges alkotórészeinek vizsgálata.

4. A tanácsadó pszichológus identitás kvalitatív vizsgálata

A pszichológusi identitás már az egyetem évei alatt az egyén identitásának részévé válhat, a gyakorlati-oktató-kutatói munka elkezdésével és elsajátításával pedig egyre intenzívebbé válhat. Számtalan szerep, funkció, feladat társítható hozzá. Az egyetemre járó pszichológus hallgatóktól, a frissen végzett pszichológusokon át a sok év tapasztalatával és gyakorlatával rendelkező pszichológusok munkájának megismerésén keresztül kerülhetnek közelebb a pszichológusi identitás leírásához és megértéséhez.

A tanácsadó pszichológus identitásának feltárásához 200 autobiografikus írásbeli narratívát (1 esszé átlagosan 14 ezer szó) gyűjtöttünk a tanácsadó szakpszichológus képzésben résztvevő, többnyire már sok éves tapasztalattal rendelkező pszichológusoktól.

Nomotetikus szakmai életút és narratív elemzést végzünk. Leírjuk az átlag szakmai életút jellemzőit és szerkezetét, a kritikus/szenzitív periódusokat, a jellemző átmeneteket és fordulópontokat, a rítusokat, amelyek a változásban a pszichológust segítették, kitérünk a különböző tradicionális pszichológiai iskolák jelenlétére/hiányára, a szakmai szocializáció  sajátosságaira, valamint a narratíva koherenica-jellemzőit összegezzük.

A pszichológus identitás szociális reprezentációinak leírását médiamonitoringgal és diskurzus-analízissel egészítjük ki.

5. Az új pszichoaktív szerek kvalitatív-(n)etnografikus elemzése online térben

A kutatás célja az új pszichoaktív szerek használati mintázatának feltárása online közegben kvalitatív – (n)etnorafikus – eszközökkel. A kutatás során angol és magyar nyelvű az új pszichoaktív szerek használatára, hatásaira és a vásárlására vonatkozó publikus online tartalmakat kerestünk (pl. weboldalak, fórumok, blogbejegyzések). Három szerhasználói mintázat feltárására fókuszáltunk: 1) rekreációs-spirituális célú szerhasználat (pszichonauták); 2) sportolók, testépítők (a fizikai energia növelésének céljára irányuló szerhasználat); 3) szellemi-kognitív teljesítmény fokozása. Az online térre alkalmazott megfigyelés (netnography, Kozinets, 2001) egy sajátos átmeneti módszer, amelyben a terepgyakorlat és a tartalomelemzés elemei ötvöződnek. A kutatás első fázisában online megfigyelést végeztünk: feltártuk a releváns weboldalakat és a három célcsoportra vonatkozóan adatokat gyűjtöttünk az alábbi témákban: az új pszichoaktív szerek, amelyeket használnak; a használat oka és körülményei; a beszerzés útvonala; tájékozódás módja a szerek hatásáról, adagolásáról és veszélyeiről. A szöveges és vizuális adatokat tartalomelemzéssel kódokba rendeztünk. Az online megfigyelés lehetővé tette nagy mennyiségű adat tartalomelemzését és a különböző szerhasználati minták megfigyelés során a vezető fórumok kiválasztását. A fórumok moderátoraival való kapcsolatfelvétel után lehetővé vált a különböző témák kulcsfiguráival való egyeztetés. A kutatás második fázisában online interjúkat készítettünk a szerhasználati mintázat képviselőivel (gatekeeper). Az interjúk elemzése az online megfigyelés adatainak értelmezéséhez járult hozzá.